Juncker az igazságügyi monitoring lezárását ígérte Romániában

Jean-Claude Juncker csütörtökön bukaresti látogatásán megerősítette korábbi vállalását, miszerint az Európai Bizottság (EB) 2019-ig lezárja az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV), amellyel a romániai igazságszolgáltatás reformját, a jogállamiság megerősítését követi figyelemmel.

A EB elnöke Klaus Iohannis államfővel és Sorin Grindeanu miniszterelnökkel is tárgyalt az MCV lezárásáról, egyúttal támogatást ígért Románia régóta halogatott schengeni tagfelvételéhez. A témáról - a román elnöki hivatalban rendezett Európa-napi fogadáson - a nyilvánosság előtt is beszélt: szerinte mindkét célkitűzésnek teljesülnie kell 2019-ig, amikor az első félévben, történelme során először, Románia tölti majd be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. "Nem lehet úgy elnökölni az EU-ban, hogy közben ellenőrzés alatt állsz" - magyarázta az EB elnöke.

Juncker az EU Brexit utáni jövőjéről rendezett bukaresti lakossági fórumon kijelentette: nem fognak újabb tagállamok távozni az unióból, mert a "boncolásnál látni fogják, hogy nem éri meg". Kifejtette: Európa kis földrész, nagy demográfiai gondokkal, és a széthúzás csökkenti gazdasági befolyását. "Csak együtt lehetünk erősek" - szögezte le az európai politikus. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta: a korrupció az egyik legnagyobb baj Romániában, de nem ez az egyedüli ország, amely ezzel a gonddal szembesül. A maga részéről következetesen azt kéri a bukaresti vezetőktől, hogy ne csak beszéljenek róla, hanem tegyenek is a korrupció megfékezéséért. Juncker bukaresti látogatásán elismeréssel beszélt a meggyőződésükért utcára vonuló romániai korrupcióellenes tüntetőkről.

Az Európai Bizottság elnöke minden tárgyalásán és nyilvános szereplésén arról igyekezett meggyőzni román partnereit, hogy Brüsszel nem tekinti Romániát másodrendű tagállamnak és a - Bukarest által hevesen ellenzett - "többsebességes Európa" az azonos irányba tartó, egymással együttműködő és szolidáris országok különböző fejlődési ütemére vonatkozik, és senki sem tervez újabb vasfüggönyt a kontinensen.

Juncker Románia iránti elkötelezettségéről azt mondta: "már-már szerelmi történet az, ami közte és Románia között van", hiszen támogatta Románia európai integrációját minden fontos mozzanatnál, 1997-ben, amikor Románia tagjelölt lett, és 2005-ben is, amikor aláírta az EU-val a csatlakozási szerződést, luxemburgi miniszterelnökként ő képviselte az uniós elnökséget.